Az online világ és a booktube – kijózanodásom története

 Volt könyvtárosként csak az olvasmányaimról akartam mesélni, ajánlani a könyveket, beszélni a tartalomról, a háttér-információkról. Hiszen számomra az olvasás mindig különleges volt, olyan élményeket adott, melyek segítettek életem eddigi minden pillanatában. Arra gondoltam, hogy könyvtárosi küldetésem az online világban is folytathatom és csatornámat létrehozva továbbra is hirdethetem, hogy olvasni jó, hasznos, élmény.

Itt kezdődött.

A covid ideje alatt a való világ szinte megszűnt létezni, az utcák kihaltak voltak, a hangzavar elcsitult, a természet örvendett a csendnek és mi behúzódtunk házainkba: a számítógépek és társai elé. Az online világ beszippantotta a valóságot és azóta sem akarja elereszteni. De senki nem szólt arról, hogy a virtuális világ ennyire veszélyes.

Mert nagyon veszélyes. És félelmetes.

Nem önmagában az online térrel van baj. Hanem ami társul hozzá. Először csak a függőség jött: hányan nézték meg, hány kedvelést kapott a videó. Naponta többször ellenőriztem a visszajelzéseket és eleinte elégedett voltam, majd az újabb tartalmaknál már az volt a mérce, hogy többen szeressék, mint az előzőt. Az első negatív visszajelzés megdöbbentett. Udvariatlanul, agresszív hangnemben jött a komment, hogy jobb lenne, ha több szépirodalmat olvasnék. És akkor a trollokról ne is beszéljünk.

De a kedves könyves ismerősök segítségével ezen hamar túllendültem. Egy nagy csapatba kerültem, ahol egy külön szerveren folyt a csevegés. Aranyos és kedves emberek gyűltek össze, akiket a könyvek, az olvasás szeretete sok beszélgetésre sarkallt. Közös olvasás, közös programok. Érkezett a segítő információ: ahhoz, hogy jól fusson a csatorna, mindenhol jelen kell lenni. Így regisztráltam több közösségi felületre, és már itt elveszett a lényeg, csak még nem tudtam.

A túl sok információval nem tudtam mit kezdeni. Ahhoz, hogy lépést tartsak, jelen legyek mindenhol és még olvassak, videózzak is a munkám és családom mellet, már nem volt elég 24 óra. Talán a fő gond az volt, hogy én még egy korábbi generációhoz tartozom, akinek vannak emlékei az adásmentes hétfőkről, a szabadban töltött csodálatos napokról.

De az online világ nem enged ilyen könnyen.

A visszajelzések észrevétlenül kezdték alakítani a csatornát. Mert mindenkit hajt a vágy, hogy sikeres, eredményes legyen, engem is. Figyeltem a társak építő kritikájára: milyen legyen a hajam, a hangom, a beszédem gyorsasága, kivel beszéljek és kivel ne. És a kedvelések átalakították a videós tartalmakat: már nem azt készítettem, amit én szerettem volna, hanem ami népszerűbb volt. A könyvek felhalmozása  a függőség határait súrolta, hiszen az új könyvek bemutatását szerették a legjobban, és szépen lassan beolvadtam a könyves csatornák kliséjébe.

Egy nap azonban felrázott a valóság.

Néhány könyv, új élethelyzet és egy konfliktus nyitotta fel a szemem. Egy nap arra ébredtem, hogy a túl sok információ felemészt, hogy a különböző platformok algoritmusa határozza meg az életem, hogy a saját ismétlődő, klisés tartalmaim untatnak. Hogy bizonyos felületekre a tartalomgyártás felemészti a szabadidőmet, pedig nem is szeretem a munkafolyamatot.

Az online világ bekebelezte az egész offline életem és elveszítettem az önálló, valódi hangom. 

Természetesen nem feledkezek meg a pozitívumokról sem, amiért hálás vagyok. A kiadók csodálatos munkatársainak hálával tartozom az értékes könyvekért. Rengeteg kedves barátot is hozott az internet világa, akikkel folyamatosan tartom a kapcsolatot sokszor offline is. És felbecsülhetetlen értéket hordoz a sokféle tapasztalat is.

 

Valójában ez a bejegyzés nem a booktube-ról szól, hanem önmagában az online életről és annak veszélyeiről. A cybervilág tudatos, felelősségteljes felhasználói attitűdöt követel meg, ahol pontosan tudjuk a saját értékeinket, határainkat, céljainkat. Erre tanított meg pár év és néhány nagyszerű könyv, amelyeket hamarosan ajánlani fogok.

 

Mert a könyvek ajánlását folytatom, hiszen az olvasás értéke felbecsülhetetlen, főleg a mostani időkben.

 

UI: Te mennyi időt töltesz képernyő előtt? (Televízió, mobil, tablet, számítógép összesen)