Féken tartható-e a gonosz?
Rosie Andrews: A Leviatán (21. Század Kiadó, 2022)
Bennünk rejtőzik a sötétség is, akár a mítoszokat, akár a pszichológiát, akár az irodalmat vesszük alapul. A jó és a rossz küzdelmének képe átszövi világunkat minden időben. Festmények jelenítik meg az elszabaduló gonosz erőket, kifejezően ábrázolva a társuló érzelmeket; költemények, irodalmi alkotások rajzolják meg sokféle alakban az eredendően rosszat. Filmek, fotók próbálják megragadni időről időre a téma lényegét.
Rosie Andrews könyve is ezt a témát dolgozza fel egyáltalán nem sablonosan. Visszavisz abba a korba, amikor az ember rettegett az ismeretlentől, a természet erejétől és a tudatlanság létrehozott egy igen gyarló, félelemmel teli világot. Az 1600-as évek közepén járunk Norfolk környékén. Háború dúlja fel Angliát,melynek kegyetlensége kitűnő hátteret ad a történetnek.
Thomas Treadwater, katona, de számára csupán kényszer a háború. Gyakorlatias gondolkodású ember, akinek tiszta szíve, becsületes jelleme van. Húgától kap levelet, hogy apjukkal valami rossz történt, siessen haza. Thomas eleget tesz a kérésnek, de nem az várja otthon, amire számít.
Ő meséli el az eseményeket saját szemszögéből egyes szám első személyben, két egymáshoz közeli idősíkon, így különleges, bensőséges kapcsolatot teremtve az olvasóval. Az igazságot keresve mélyre merül a romlott világban, ahol ármánykodás, boszorkányüldözés, prostitúció, önzés és valami ősi félelem uralja az embereket. De ő nem hisz a látszatnak, racionálisan igyekszik szemlélni az elé táruló tényeket, ameddig csak képes erre. Ám olyan erővel találja szemben magát, amivel nehéz birokra kelni, és a győzelem sem lehet egyértelműen jó.
A végső harc, a végső döntés elkerülhetetlen, elodázhatatlan. De féken tartható-e a gonosz? Megölhető-e? Vagy a halállal csak felszabadul?
Igazán elgondolkodtató a regény üzenete, mondanivalója. Írásmódja pedig gyönyörű.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése